Kedves Blogolvasók!


A 2024-ben nagyon eredményes évet zártam, erről szeretnék beszámolni nektek a moly segítségével, ezek a lefordított könyvek:





Kedves Angyalok Légiója rajongók!


A következő linken eléritek az Angyalok Légiója Ki Kicsodát, mely segítséget ad a szereplők azonosításához és pár mágiával kapcsolatos alap információt is tartalmaz:

Ki Kicsoda az Angyalok Légiója világában


Csak saját felelősségre nézzétek meg, rengeteg spoilert tartalmaz, folyamatosan fogom bővíteni.

 Kedves Olvasók!

A következő egy rövid novella, melyben Zane indul kalandra, hogy segítsen a testvéreinek. Az Angyalok Légiója 10. része után 3 évvel játszódik.


Ella Summers: Az elveszett műhely - rajongói fordítás


Az elveszett műhelyben Zane felkeresi Napkitörés, a híres halhatatlan mágiakovács elveszett műhelyét, ám rájön, hogy a démonok találták meg előbb.



Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1zcYz3phFPEv3QxzMz--Ejuq71xVr45N_?usp=sharing 


 Kedves Olvasók!


Kész lettem Leda Pandora kalandjainak következő részével, fogadjátok szeretettel.


Ella Summers: A Főnix refrénje - rajongói fordítás












Az isteneknél és démonoknál is nagyobb erők munkálkodnak.
Leda Pandora, a Káosz angyala nem olyan, mint a többi angyal. Mocskosan harcol, az Angyalok Légiójának katonájához egyáltalán nem illő módon. Viccelődik a többi angyallal, még akkor is, amikor igazán befoghatná a száját. És makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy helyesen cselekedjen, még akkor is, ha az teljesen szabályellenes.
Leda kaotikus viselkedése már sok csatát segített neki megnyerni, de ezúttal többre lesz szüksége, mint egy egészséges adag káoszra. Hatalmas erők tartják szemmel a születendő gyermekét, egy mágikus csodát, aki talán a valaha volt legerősebb fegyverré válhat.
Hogy biztosítsa lánya jövőjét, Ledának összeesküvéseket kell felgöngyölítenie, és mélyen a múltba temetett titkokat kell feltárnia. Mert a tudatlanság nem boldogság, amikor istenségek is szerepelnek a játékban.
A Főnix refrénje az Angyalok Légiója sorozat tizedik könyve.

Eredeti nyelven elérhető: Amazon.com



Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1zcYz3phFPEv3QxzMz--Ejuq71xVr45N_?usp=sharing 


Nagyon boldog karácsonyt és eredményekben gazdag új évet kívánok minden kedves követőmnek!





Szeretném megosztani veletek Anne Bishop egy novelláját:

Karácsonyi történet a Mások világából - Otthoni Vakáciáááúúúú

A Lady in Glass novelláskötetben jelent meg.


























A következő drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban is letölthető. 


https://drive.google.com/drive/folders/1zIT5a80PyDVKiq9ZBTqlbwCyZ-5hzfLx?usp=sharing


 Kedves Olvasók!


Találtam egy kis részletet, amelyet megosztok veletek. Nemcsak mi készülődünk az ünnepekre, hanem a Mások is.



– Tudtad, hogy ezeknek a Mikulás-lényeknek karmai vannak? - kérdezte Simon. Eszébe jutott valami, amit korábban hallott róluk. - Gondolod, hogy a Mikulások egyfajta Sanguinati?
– Micsoda? - visított Ruthie.
– Várj! - szólalt meg Merri. - Ők nem...
– A Sanguinatinak agyara van, nem karma - mutatott rá Vlad.
– De a Mikulások le tudnak menni a kéményeken, hogy ajándékokat szállítsanak - érvelt Simon. - A Sanguinati átváltozhat a füst formájába, és lejuthat a kéményeken.
– Abban a ruhában? - grimaszolt Vlad. – Egy olyan Sanguinati sem létezik, aki hajlandó lenne ilyen ruhát viselni.
– Talán a Mikulások azért viselnek piros ruhát, hogy elrejtsék a vérfoltokat, amikor megeszik a rosszcsont gyerekeket.
– Nem! - Merri a kezével a pultra csapott. - Nem, nem, nem! A Mikulásnak nincsenek karmai, és nem eszik gyerekeket. Ő egy vidám, varázslatos ember, aki ajándékokat hoz a jó fiúknak és lányoknak szerte a világon.
– És mit hoz a rossz gyerekeknek? - kérdezte Vlad.


 Kedves Mindenki!


Kész van a Galaktikus kötelékek második része, jó szórakozást hozzá.


Jennifer Estep

Galaktikus kötelékek 2.

Csak jó ellenségek - rajongói fordítás, saját munka















EGY NŐ KÜLDETÉSEN...

A nevem Vesper Quill. Valaha egy egyszerű laboratóriumi patkány voltam, aki a feledés homályában sörfőzők és egyéb háztartási gépek kifejlesztésén fáradozott. De a látnoki mágiámnak és a saját találékonyságomnak köszönhetően ma már regál hölgy vagyok, és egy sikeres vállalat vezetője.

A küldetésem? Elpusztítani a Techwave-et, azt a veszélyes csoportot, amely ellopta a terveimet, és azt tervezi, hogy fegyverként használja őket az Imperium ellen. De amikor a küldetésem váratlan fordulatot vesz, ismét ellenségek vesznek körül, és az életemért harcolok.

A dolgokat tovább bonyolítja Kyrion Caldaren, egy arrogáns regál lord, akinek sorsa az enyémhez kötődik. Kyrion nem veszi észre, hogy kettőnk között még mindig megvan a nem kívánt kötelék, amely mindkettőnket komoly veszélybe sodor... vagy mégis?

EGY ELLENSÉGEKKEL KÖRÜLVETT FÉRFI...

A nevem Kyrion Caldaren. Az Imperium elit harci erejének, a Nyilaknak a vezetőjeként azt a feladatot kaptam, hogy felkutassam és elpusztítsam a Techwave-et, mielőtt átvennék az uralmat a Szigetvilág-galaxis felett.

A másik küldetésem? Meg kell találnom a módját, hogy meggyilkoljam Lord Callus Hollowayt, az Imperium uralkodóját, aki el akarja szipolyozni a pszionikus erőmet. Holloway Vesper Quillre is fenyegetést jelent, aki a megszakadt kötelékünk és a köztünk lévő távolság ellenére is folyton kísérti a gondolataimat. Amikor megtudom, hogy Vesper veszélyben van, megváltoznak a prioritásaim, és megfogadom, hogy minden telepatikus, telekinetikus és egyéb képességemet bevetem, hogy segítsek rajta. Megmentem Vespert az ő ellenségeitől és az enyémektől is - még akkor is, ha az egész rohadt galaxist fel kell gyújtanom.


A következő drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban is letölthető.


https://drive.google.com/drive/folders/1nX-e0KWrvktK2EL6EPgYEJh5FcSv8GDE?usp=sharing


 Kedve Olvasóim!


Az Ilona Andrews szerzőpáros mostanában kissé eltűnt szem elől, egy nagy projekten dolgoznak, teljesen új világban, új szereplőkkel, a főszereplő neve Maggie, és elméletileg 2026-ban fog majd megjelenni. Ezen a többiek rendesen fel is vannak háborodva és Gertude Huntban egy kellemes tea és Orro süteményei mellett beszélgetnek róla.


Életjelek



Dina: Üdvözlök mindenkit. Kérem, szolgáljátok ki magatokat teával és sütivel.
Curran: Kérdés - miért kis söröshordó alakúak ezek a sütik?
Dina: A bernáthegyi kutyák miatt, akik embereket mentenek ki lavinákból. Állítólag van egy városi legenda arról, hogy egy kis hordó pálinkát hordanak magukkal, hogy felmelegítsék az embereket, akiket kiásnak a hóból.
Rogan: Ez megmagyarázza a csont alakú sütiket és a mancsnyomokat is.
Sean: Igen, Orro rákattant a témára, és most mindenhol ez van.
Nevada: Nos, nem térítenek el a céltól. Még be is vannak havazva.
Kate: Nézd, tudom, hogy már kezded elveszíteni a hidegvéredet, de csak azért, mert valami máson dolgoznak, még nem jelenti azt, hogy téged cserbenhagynak.
Curran: A Mágikus győzelmek 2018-ban jelent meg, és 2022-ben tértek vissza a sorozathoz. Nézd meg a Kinsmen univerzumot. Ott 10 évet kellett várni a sorozat következő részére.
Catalina: Hogy igazságosak legyünk, az egy nagyon epizódos sorozat. Külön főszereplők vannak minden könyvben.
Alessandro: Pontosan. És az utolsó kötetnél kiadót is váltottak.
Sean: Curran érvei helytállóak: csak körülbelül egy éve dolgoznak ezen a könyvön.
Arabella: Gyakorlatilag két éve, plusz-mínusz. És nem csak a távollét időtartama. Hanem az intenzitás is. Lássuk csak: általában van egy mellékprojektjük a fő projektjük mellett. Most nincs mellékprojekt. Nincs semmi a blogon. Mikor hagyták el így a blogot?
Catalina: Soha.
Arabella: Pontosan. Ez a fő marketingeszközük. Annyira odateszik magukat, hogy amikor néhány napig nem posztolnak, az emberek elkezdenek e-mailezni, és azt kérdezik, hogy válnak-e, vagy valami szörnyű vészhelyzet történt-e. Az ég szerelmére, a műtét utáni lábadozásról is írtak a blogjukon.
Kate: Te drámát csinálsz ebből. Sokszor csinálod ezt.
Arabella: Kérlek, mondj részletes példákat arra, hogy mikor csinálok drámát valamiből?
Nevada: Most is ezt csinálod.
Arabella: Nem hiszem, hogy megértitek a helyzet súlyosságát. Éppen Kate, neked kellene feldúltnak lenned. Megígérték a következő novelládat. Nem írták meg. Hugh és Elara következő könyvét is megígérték. Azt sem írták meg. Csak szerkesztik azt a... bármit is legyen az. Mod R azt mondta, hogy 6 változata van már ennek a könyvnek. 6. És miért kétszer hosszabb, mint bármi, amit eddig írtak?
Sean: Egyébként hol van Hugh és Elara?
Curran: Valami közbejött. Valami sötét druida vagy mi. Körülbelül egy fejezetnél tartanak, úgyhogy most várják, hátha írnak még valamit. Jelenleg minden rossz, és a gyógynövények épp kipusztulnak.
Catalina: Várj, ez azt jelenti, hogy a Panacea készletetek veszélyben van?
Kate: Felhalmoztunk valamennyit mind a mi oldalunkon, mind a falka oldalán, de alapvetően igen. Tudjátok, milyenek. Ha van egy lehetőség, hogy a tétet egy fokkal feljebb tornázzák, mindig belevágnak.
Dina: Igen, soha nem úgy van, hogy ha ezt nem csinálod meg, az csak egy kisebb baj. Ha a pitesütésről írnának egy történetet, akkor a világot az a veszély fenyegetné, hogy felrobban, ha a pite alja leég.
Kate: Hogy igazságos legyek, az emberek ezt várják el tőlük.
Dina: Nem vitatkozom. Csak fárasztó, ennyi az egész.
Catalina: Ez részben a szerkesztőségi visszajelzéseknek köszönhető. A Maggie egy kalandregénynek indult. Először az ügynökük azt mondta nekik, hogy tegyék intenzívebbé, most pedig a szerkesztő még több feszültséget kért. Láttam a szerkesztői megjegyzéseket. Minden alkalommal, amikor valakinek van egy könnyed pillanata, van egy megjegyzés, hogy érdemes lenne még egy csipetnyi komolyabb feszültséget hozzáadni.
Arabella: Nem érdekel. Ez nem tartozik a lényeghez.
Dina: Akkor mi a lényeg?
Arabella: Miért dolgoznak ezen a szarságon, amikor valami fontosabbat is írhatnának? Nem értik, hogy mit akarnak az emberek?
Sean: Mit akarnak?
Arabella: Engem! Engem akarnak! A trilógiám egy halom pénz, ami csak arra vár, hogy learassák!
Alessandro: Döbbenet.
Nevada: Ó, megint itt tartunk.
Arabella: Ennek a személynek, akiről írnak, még mágiája sincs. Nem változik át, nem harcol karddal, nem ért egyik hősös dologhoz sem. Ki akarna róla olvasni?
Kate: Tiszteld az emberek kreativitását, akik megalkottak téged. Soha nem írtak még gyenge főhőst.
Curran: Néhány képesség nem nyilvánvaló.
Rogan: A jó dolgokat azok kapják, akik türelmesen várnak.
Arabella: Elég volt a várakozásból! Én...
Dina: Üdvözlünk Gertrude Huntban. Ez egy zártkörű találkozó, de szívesen megmutatom a szobádat.
Maggie: Köszönöm. De erre nem lesz szükség. Én csak Orro süteményei miatt jöttem.
Alessandro: Kínos.
Dina: Persze. Kérlek, szolgáld ki magad.
Maggie: Nem baj, ha veszek párat? Néhányat a gyerekeknek és egyet Reynaldnak?
Dina: Tessék.
Maggie: Köszönöm.
Arabella: Csak egy dolgot szeretnék megtudni.
Maggie: Mit?
Arabella: Mi olyan különleges benned? Mi a te erőd?
Maggie: Ó, én csak egy rajongó vagyok.
Catalina: Bocsánat.
Maggie: Rajongó vagyok. Újra és újra elolvasom a könyveket. A részletek megszállottja vagyok, például, hogy melyik országból származik egy páncél, milyen messzire tud futni egy mágikus ló egy nap alatt, és miből készültek a középkori melltartók. Mindenkiről mindent tudok. Újra és újra elolvastam a könyveiteket. Ismerem a motivációitokat, a titkaitokat és a rejtett gondolataitokat. Azokat a személyes kételyeket, amelyeket magatokban tartottatok a „jaj, ki vagyok” pillanatokban? A rosszindulatú dolgokat, amiket néha gondoltatok a szeretteitekről? Emlékezetből tudom idézni őket.
Arabella: ...
Maggie: Köszönöm a sütiket.
Dina: Bármikor szívesen látunk. .... Oké, elment.
Sean: Nos, ez hátborzongatóan nyugtalanító volt.
Alessandro: Honnan tudta egyáltalán, hogyan jöjjön ide... Ó.
Kate: Én megmondtam neked.
Rogan: Legközelebb meg kell hívnunk.
Dina: Ne aggódj. Majd küldök neki meghívót egy tál sütivel.

 Halloween-i szösszenet az Andrews Háztól


A bébiszitter és a bohóc




Amikor Arabella egy kávézásra szóló meghívót küldött Mod R (Andrews-ék közösségi média szakembere) postafiókjába, nem sokat hezitáltam rajta. Az alkalomszerű találkozások kettőnk között nem voltak szokatlanok, és az évek során hozzászoktam a „valami vicceset akarok elmesélni neked” hangneméhez. De amikor becsúszott a velem szemközti székre, sütőtökös tejeskávéval a kezében, tudtam, hogy ez most jó lesz.
– Oké, ki vele. Gyakorlatilag zizegz.
– Nem fogod elhinni, mi történt Neváéknál a múlt hétvégén.
– A kis Arthur egy játék xilofonból és a rágókájából tervezett egy újabb óriáskaliberű ágyút?
– Hát igen, azt már korábban megcsinálta, az én kis zseniális unokaöcsém. De ez még nem minden! Azt talán hallottad, hogy Neva és Connor elmentek nyaralni Puerto Ricóba...
– Láttam a Herald képeit! Olyan az a hely, mint a paradicsom!
– Annyira szükségük volt rá. Önként jelentkeztem baba- és házfelügyeletre, mert Fellel le akartam vadászni a születésnapi ajándékaimat. Nevada mindig mindent megtesz, hogy elrejtse őket, tudod, hogy megy ez...
– Igazságkereső, aki titkokat őriz, meg ilyesmi.
– Nos, igen - mondta Arabella, és belekezdett a történetébe. - Szóval, épp körbeosontam a házban, amíg Arthur szundikált, szekrényekben és gardróbokban kutakodtam. Egyszer csak Fel megállt az egyik vendégszoba előtt a folyosón, és csendben jelezni kezdett, ami veszélyt jelent, mert ő a világ legjobb kutyája.
Felszisszentem. - Bent a Rogan Ház kúriájában?!
– Kinyitottam az ajtót, és ott állt egy bohócszobor - egy igazán hátborzongató, vintage bohóc, hámló festékkel és cérnavékony, fodros gallérral, csukott szemmel, az állkapcsa pedig olyan volt, mint egy drótokból és agyarakból álló rémálom. Úgy nézett ki, mintha Jokernek és Harley-nak lett volna egy cyberpunk szerelemgyereke.
– Úristen, pont ezt akartad! Végre beadták a derekukat, és megvették neked a kísértetjárta vidámpark animatronikáját!
– Én is így gondoltam. De Fel teljesen kivicsorította a fogsorát, és valami egyszerűen nem stimmelt. Volt az a kis megérzésem. Szóval felhívtam Connor biztonsági embereit, és leellenőriztettem velük, mikor szállították ki a bohócot.
– És?
Arabella gonoszul elmosolyodott. - Ügyeltem rá, hogy az ajtóban legyek, amikor beszélek, és hogy nagyon izgatottnak és sebezhetőnek tűnjek.
Vihogás, horkantás, röhögés. - Az egész tehetetlen bébiszitter fantázia, mi?
– Bogár egyébként borzalmasan játszik. Soha ne számíts rá, hogy improvizálni tud. Amikor hagytam, hogy véget érjen a hívás, és megfordultam, a bohóc kiszámíthatóan kinyitotta a szemét, és viszonozta a tekintetemet.
– Illúziómágus?
– Valamilyen Kiemelkedő variáns extra pózolással. Aztán azt mondta: „Már vártam rád”. Annyi ideje volt, hogy kitaláljon egy jó szöveget, de nem, mindig az elcsépelt közhelyhez nyúlnak! A gyereket akarja, engem megkímél stb stb stb.
– Második számú hiba, bohóc fiú! És végül... tulajdonképpen életre-halálra kihívott?
– Jaj, nem, nem öltem meg. Csak egy kicsit elszórakoztam vele, kikérdeztem, ki küldte, aztán ajándékcsomagolásban átadtam az MNN-nek. Augustine néhány illúziókísérletet tervez. Nem lesz szép látvány.
Ezzel Arabella gúnyosan tósztra emelte a tejeskávéját: - A születésnapi szimatolgatásra, a hátborzongató bohócokra és az okos döntésekre.
Vigyorogva odakoccintottam a kávéscsészémet az övéhez. - A legmenőbb nagynénire!



 Kedves Olvasók!

A következő egy rövid novella, melyben Ivy és Drake a Viharvárba megy segíteni és megoldják az átkot terjesztő sötét angyal és életük legnagyobb rejtélyét. Az Angyalok Légiója 9. része alatt játszódik.


Ella Summers: Sárkánytűz - rajongói fordítás

Néha a legnagyobb fenyegetés belülről jön. Csatlakozz Ivyhoz és Drake-hez egy izgalmas kalandra, miközben egy sötét összeesküvést lepleznek le a Viharvárban. Ez a történet A Szellem suttogása alatt játszódik.



Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1zcYz3phFPEv3QxzMz--Ejuq71xVr45N_?usp=sharing 

 Aktuális hírek

Kész lettem Ella Summers sorozatának új részével, jó szórakozást mindenkinek!


Ella Summers: A Szellem suttogása - rajongói fordítás






Az ellenség ezúttal nem szörny vagy démon. Hanem a félelem, a világok pusztítója.

Leda Pandora, a Káosz angyala számára soha nem volt jobb az élet. Férjhez ment Nero Szélvihar arkangyalhoz, élete szerelméhez. És hatalmas területet ural, körülvéve a legközelebbi barátaival és családjával.

Minden tökéletes - egészen addig, amíg a Föld mágiája össze nem kuszálódik. Most a vér a vámpírok számára méreggé válik, a boszorkányokat saját bájitaluk öli meg, és a vadállatok képesek átjutni a mágikus falon, amely elválasztja a civilizációt a Szörnyek síkságaitól. És minden egyes újabb incidenssel a bizonytalanság és a félelem egyre erősebbé válik mind az emberekben, mind a természetfelettiekben, erőszakra késztetve őket.

Ha Leda nem találja meg a módját, hogy megállítsa ezeket a jelenségeket, akkor nem csak a mágiának lesz vége a Földön. Hanem maga az emberiség is elpusztul.

A Szellem suttogása az Angyalok Légiója sorozat kilencedik könyve.


A sorozat elérhető:

Apple Books ♦ Barnes & Noble ♦ Fable ♦ Kobo ♦ Smashwords ♦ Amazon.com 



Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1zcYz3phFPEv3QxzMz--Ejuq71xVr45N_?usp=sharing 



 Kedves Olvasók!


Egy új történetet hoztam, műfaja szerint űropera, sok fantasy elemmel,  váltott szemszöggel, és lassan égő romantikus szállal. Remélem szeretni fogjátok, szerintem olyan, mintha a Csillagok háborúja és a Büszkeség és balítélet szerelemgyereke lenne.


Jennifer Estep
Galaktikus kötelékek 1.
Csak rossz lehetőségek

rajongói fordítás - saját munka

 










EGY NŐ, AKI MINDENT LÁT...

Kevesen ismerik a Vesper Quill nevet. A legtöbb ember számára csak egy egyszerű laboratóriumi patkány vagyok, aki sörfőzőgépeket és egyéb háztartási készülékeket tervez a nagyhatalmú Kent Corp kutatási és fejlesztési laboratóriumában. De amikor rámutatok egy tervezési hibára és biztonsági kockázatra a Kent Corp új űrcirkálóin, mindenki megtudja, ki vagyok - és ki akarnak iktatni.

Lehet, hogy látnok vagyok, fotografikus memóriával, de nem látom a bajt, ami az utamba kerül, amíg már nem lesz túl késő. Hirtelen ellenségek vesznek körül, és az életemért harcolok.

Amikor azt hiszem, a dolgok már nem is lehetnének rosszabbak, találkozom Kyrion Caldarennel, egy arrogáns regál lorddal, aki ragaszkodik hozzá, hogy van köztünk egy kötelék, ami mindkettőnk halálát jelentheti.

EGY FÉRFI, AKI NEM TUDJA ELFELEJTENI A MÚLTJÁT...

A Kyrion Caldaren név félelmet kelt az emberek szívében szerte a Szigetvilág-galaxisban. Az Imperium elit harci erejének, a Nyilaknak a vezetőjeként hozzászoktam ahhoz, hogy gazember legyek, valamint Lord Callus Holloway személyes bérgyilkosa. Még a Corion bolygón élő gazdag regálok is félnek tőlem.

De minden megváltozik, amikor találkozom Vesper Quill-lel. Lehet, hogy erős pszion vagyok telepatikus, telekinetikus és egyéb képességekkel, de Vesper túl sok titkomat láthatja. A pszionikus mágia egy titkos, nem kívánt furcsaságának köszönhetően kénytelenek vagyunk együttműködni, hogy felgöngyölítsünk egy veszélyes összeesküvést, és túljárjunk az ellenségeink eszén, akik az érdekeik szerint akarnak irányítani minket.


Eredeti nyelven megvásárolható:


A következő drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban is letölthető.


https://drive.google.com/drive/folders/1nX-e0KWrvktK2EL6EPgYEJh5FcSv8GDE?usp=sharing



 Hírek!

Annette Marie ma tette közzé a Facebook oldalán a következőket:

"Idén lesz 10 éve, hogy megjelent a debütáló regényem, az Üldözd el a sötétséget! Ennek örömére az Acél és Kő sorozat és a Spellweaver trilógia gyönyörű és fényűző deluxe évfordulós kiadásokat kap! Ezek nem csak gyönyörű keménykötésű kiadványok lesznek a polcodon, de az Acél és Kő sorozat teljesen átdolgozott történetet és teljesen új jeleneteket (beleértve az új nézőpontokat is!) tartalmaz majd, hogy kívül-belül ragyogjanak."



Ez azt jelenti, hogy amint meglesznek az új verziók, át fogom írni a fordításokat is, és közzéteszem számotokra. Még nem tudom, technikailag hogyan fogom ezt kivitelezni, ha sok változtatás van, lehet hogy teljesen újra le kell fordítani az egészet. Utána folytatom a sorozatot természetesen. 😌

Addig is nézzetek körül a blogon, hátha újraolvasnátok valamelyik könyvet.

A következő könyv Jennifer Estep űropera sorozatának a Galaktikus kötelékeknek az első része. Az írónő az Instagram oldalára felrakott egy kis kedvcsináló összeállítást:



Hamarosan jelentkezem!

Sziporka

 Kedves Olvasók!

Kész lettem A Mások hetedik részével.

Ahogy említettem korábban a következő részek ugyanúgy Thaisiában, de más helyeken, más főszereplőkkel fognak játszódni. Megcseréltem a sorrendet, és az eredetileg 7. részként megjelent könyv következik, mert a 6. és a 8. rész összefügg, és maga az író is így javasolja az olvasási sorrendet.

Anne Bishop
A Mások 7.
Vad vidék

rajongói fordítás - saját munka

Ebben az erőteljes és izgalmas fantasy-regényben, amely a New York Times bestsellere, és a Mások sorozat világában játszódik, az emberek és az alakváltó Mások megtapasztalják, hogy képesek-e egymás mellett élni... anélkül, hogy elpusztítanák egymást.

A világban szellemvárosok vannak - olyan helyek, ahol az embereket az alakváltó Mások lemészárlásának megtorlásaként kiirtották. Az egyik ilyen hely Bennett, egy város a Vének hegyeinek északi végén - egy város, amelyet Vad vidék vesz körül.

Most erőfeszítéseket tesznek Bennett benépesítésére, ahol emberek és Mások együtt élnek és dolgoznak. Egy fiatal rendőrnőt vesznek fel egy Wolfgard seriff helyettesének. Egy halálos típusú Más egy emberi stílusú szalont akar üzemeltetni. Egy házaspár pedig négy nevelt gyermekkel érkezik - akik közül az egyik vérproféta – és remélik, hogy befogadják őket. Ám miközben újra megnyitják a boltokat és a műhelyeket, és elkezdik kialakítani az életüket, Bennett városa magára vonja a koncra vágyó másfajta emberek figyelmét. A törvényen kívüli Blackstone-klán érkezése pedig vagy egyesíti a Másokat és az embereket... vagy eltemeti mindannyiukat.


A következő drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban is letölthető. Az első két részt is a mappába raktam pdf formátumban.

https://drive.google.com/drive/folders/1zIT5a80PyDVKiq9ZBTqlbwCyZ-5hzfLx?usp=sharing

Kedves Olvasók!

A következő egy rövid novella, melyben Bella a főszereplő, és egy küldetéshez kér segítséget Harkertől, New York angyalától. Az Angyalok Légiója 8. része után játszódik.


Ella Summers: Boszorkánycsel - rajongói fordítás

Soha ne köss üzletet démonokkal, különösen, ha családtagok. Novella Bellával és Harkerrel. 


Ingyenes novella.



Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1zcYz3phFPEv3QxzMz--Ejuq71xVr45N_?usp=sharing 

 Kedves Olvasók!


Hoztam egy rövid levelet, melyet Virgil Wolfgard, a bennetti sheriff írt Simonnak. Úgy látszik, ő is kezdi megismerni a nyaffanó pukkancs szőrpamacsokat.

Messis 6.
Simon Wolfgard részére

Ahelyett, hogy megharaptam volna, Tűznapon egy időre börtönbe zártam Barbara Ellent. Amikor emiatt csaholt, azt mondtam neki, hogy "énidőre van szüksége", amit korábban akkor hallottam, amikor egy zsaru a tévédobozban ezt mondta egy emberi hímnek, mielőtt a cellába zárta volna.
Hasznos dolog ezt mondani a nőstényeknek, mivel túlságosan felbosszantja őket ahhoz, hogy folytassák a csaholást, de mi is pontosan az az "énidő"?

Virgil


Kedves Olvasók!

Kész lett Ella Summers Angyalok Légiója - A halhatatlan örökség sorozatának utolsó része, amelyben találkozhatunk a kis Neroval is, cukiságfaktor pipa.


Ella Summers: Angyalláz - rajongói fordítás


Cadence Fényhozónak mindene megvan. A tekintély és a hatalom, ami azzal jár, hogy ő a Viharvár angyala. Arkangyal férje és lelki társa, Damiel Sárkánybűvölő, az Angyalok Légiójának mestervallatója. És a fiuk, Nero, a mágia csodája, két angyal első és egyetlen gyermeke.

Ám a Légió küldetése, a sötét mágia kiirtása bajba sodorja Cadence-t. Ami úgy kezdődik, mint egy elfajzott angyal elfogására irányuló küldetés, majd olyan ősi ereklyék utáni vadászatba torkollik, amely a feje tetejére állítja az életét - és alapjaiban rengeti meg a Földet és minden más világot a menny és a pokol birodalmában.

Az Angyalláz az Angyalok Légiója – A halhatatlan örökség sorozat harmadik könyve


A sorozat elérhető az összes Amazon üzletben, beleértve:

Amazon.com Amazon Egyesült Királyság Amazon Ausztrália Amazon Kanada Amazon Németország Amazon Franciaország



Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1pwsClgCraOKhwMdCEIP2c9jp35euK_hr?usp=sharing 

 Kedves Olvasók!

Kész lett Ella Summers Angyalok Légiója - A halhatatlan örökség sorozatának második része, ebben a rövid kis sorozatban Cadence és Damiel történetével ismerkedhetünk meg, és nagyon sok háttérinformációra derül fény, melyek fontosak lesznek Leda sorozatában is. Jó szórakozást mindenkinek!


Ella Summers: Angyaldüh - rajongói fordítás



Cadence Fényhozó egy legendás arkangyal lánya, és mindig is tudta, hogy istenektől kapott varázserejének ára van. Az Angyalok Légiójának angyalaként ott él, ahol a Légió parancsolja neki, úgy képzi magát, ahogy a Légió parancsolja, és ahhoz megy feleségül, akihez a Légió parancsolja.
Valahogy mindez egyszerűbbnek hangzott a fejében.
Amikor Cadence parancsot kap, hogy menjen hozzá a rejtélyes angyalhoz, Damiel Sárkánybűvölőhöz, egy olyan férfihoz, akit alig ismer, az egész tökéletes, kiszámítható élete a feje tetejére fordul. Az esküvőt azonban félbeszakítja egy sötét fenyegetés, amely Cadence-t és Damielt egy olyan mágikus világba veti, amely olyan ősi és halálos, mint amilyenek az eredeti halhatatlanok, a hatalmas istenségek, akik egykor az egész ismert világegyetemet uralták.
Az Angyaldüh az Angyalok Légiója – A halhatatlan örökség sorozat második könyve.

A sorozat elérhető az összes Amazon üzletben, beleértve:

Amazon.com Amazon Egyesült Királyság Amazon Ausztrália Amazon Kanada Amazon Németország Amazon Franciaország



Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1pwsClgCraOKhwMdCEIP2c9jp35euK_hr?usp=sharing 

Kedves Olvasók!

Elkészültem Ella Summers Angyalok Légiója - A halhatatlan örökség sorozatának első részével, ebben a rövid kis sorozatban Cadence és Damiel történetével ismerkedhetünk meg, és nagyon sok háttérinformációra derül fény, melyek fontosak lesznek Leda sorozatában is. Jó szórakozást mindenkinek!


Ella Summers: Angyaltűz - rajongói fordítás

Cadence Fényhozó, egy arkangyal lánya, születésétől fogva arra készült, hogy egy napon megigya az istenek Nektárját, és felemelkedjen az angyalok soraiba. Mindig is tökéletes katona volt. Mindig is pontosan tudta, merre tart az élete.

Egészen addig, amíg parancsot nem kap egy küldetésre Damiel Sárkánybűvölővel, az Angyalok Légiójának mestervallatójával.

Damiel hatalmas, paranoiás és brutálisan intelligens, és azzal szerzett magának hírnevet, hogy vadászik minden egyes árulóra, aki a Légió soraiban rejtőzhet. Legújabb gyanúsítottja Cadence. Meggyőződése, hogy a lány nem az a tökéletes katona, akinek mindenki hiszi, ezért mindent elkövet, hogy leleplezze.

Az Angyaltűz az Angyalok Légiója – A halhatatlan örökség sorozat első könyve.


A sorozat elérhető az összes Amazon üzletben, beleértve:

Amazon.com Amazon Egyesült Királyság Amazon Ausztrália Amazon Kanada Amazon Németország Amazon Franciaország


Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1pwsClgCraOKhwMdCEIP2c9jp35euK_hr?usp=sharing 

 Aktuális hírek

Kész lettem Ella Summers sorozatának új részével, jó szórakozást mindenkinek!


Ella Summers: Az Angyal szárnyalása - rajongói fordítás

A régi mondás igaz. A tudás valóban hatalom, különösen, ha angyalok és istenek is részt vesznek a játékban.

Az eredeti halhatatlanok, a mágia mesterei egykor az ismert világegyetem minden világa felett uralkodtak - egészen addig, amíg hirtelen el nem tűntek. Az istenek és a démonok azóta is harcolnak széttöredezett birodalmuk maradványaiért.

Évezredekkel később egy új angyal, Leda, az istenek seregének katonája, épp az átváltozásából lábadozik. A felépülése azonban megszakad, amikor egy átok sújtja New Yorkot, amely közvetlenül az Angyalok Légiója ellen irányul. Miközben a Légió katonái átadják magukat a haragnak, féltékenységnek és félelemnek, a Szörnyek síkságain a szörnyek száma és ereje egyre nő. És minél tovább kutatja Leda és arkangyal kedvese, Nero ezeket a jelenségeket, annál közelebb kerülnek az ősi titokhoz, amely elpusztította a halhatatlanokat - és amely most azzal fenyeget, hogy darabokra szaggatja a Földet.

Az Angyal szárnyalása az Angyalok Légiója sorozat nyolcadik könyve.


Az alábbi drive-os linket másoljátok be a böngészőbe, és megnyílik egy drive-os mappa, amiből a könyv pdf és epub formátumban letölthető.

https://drive.google.com/drive/folders/1zcYz3phFPEv3QxzMz--Ejuq71xVr45N_?usp=sharing 

 Jó hír!


Kedves Olvasók!


Az utóbbi hetekben Ilona folytatásokban adta közre a blogon Roman novelláját, természetesen még sokat szerkesztenek rajta, és a befejező fejezet még rejtély, de úgy néz ki, nyáron jelenik meg Menedék címmel. Várhatóan részletesebb bemutatót kapunk a szláv mitológiából és Roman gyerekkori csínyeiről is.





 Kedves Kate Daniels rajongók!

Itt a következő történet, csak a Mágikus követelések után javasolt elolvasni, spoilert tartalmaz.


Hasznos


Kedd volt. A kedd toronynap. 
Szemügyre vettem az előttünk magasodó hatalmas kerek tornyot. A hozzá vezető nagy fakapukat agyaggal kenték be, és tömör lemezzé égették. Egy hosszú zsinór húzódott át a födémen bonyolult mintázatban.
Az erdőben lévő erőd, vagy Fortwood, ahogy elhatároztuk, hogy hívni fogjuk, egy tökéletlen négyzet alakú épület volt, lekerekített sarkokkal. Az első méréskor úgy gondoltuk, hogy a fal egy körülbelül másfél négyzetmérföldnyi területet zár körül. A pontosabb felmérés szerint 1,6 négyzetmérföld körül lehetett. Mindkét oldal valamivel több mint 1,2 mérföld hosszú volt, és pontosan 76 torony volt beleépítve, amelyek mindegyike 83 láb átmérőjű volt, közöttük egy kis összekötő fallal. A méretek valóban kolosszálisak voltak.
A furcsa számok az őrületbe kergették Luthert. Az első látogatása óta megszállottan kereste őket. Ez volt a harmadik látogatása Fortwoodban, és még mindig nem jött rá, mit jelent a 83 láb. Most is a tornyot bámulta, és úgy dörzsölte a kezét, mint egy gyerek, aki egy halom karácsonyi ajándék előtt áll.
Tőlem balra Andre úgy ugrált előre-hátra a lábujjain, mint egy bokszoló a bemelegítéshez. Karcsú volt, körülbelül öt láb tíz magas, sötét hajjal, amit nagyon rövidre vágott, olyan bőrrel, amit a sminkes cégek halvány elefántcsontszínűnek neveznének, és könnyed mosollyal. Rengeteg viccet mesélt, és harc közben kifejezetten gonosz volt.
Tőlem jobbra Isaac szenvtelen türelemmel bámulta a tornyot. Luther a csodában reménykedett, Andre a veszélyben, a lovag-nyomkereső pedig egyszerűen csak várt.
Mellettem Narra a lándzsájára támaszkodott, és nyílt gyanakvással bámulta a tornyot. Lassan próbáltuk megkerülni a nyelvi korlátokat. Narrának nevezte magát, az "a"-t rövid "á"-nak ejtve. Nem voltam biztos benne, hogy ez a neve vagy a foglalkozása, de reménykedtem, hogy a neve, mert a miénket meg tudta különböztetni.
Minden reggel, amikor megérkezett a posztjára, azzal üdvözölt, hogy "Helló, Kate", én pedig azt válaszoltam, hogy "Helló, Narra". Ez a rituálé nagyon fontos volt számára. Minden alkalommal ugyanúgy kellett válaszolnom. Egyszer elfelejtettem, és azt mondtam helyette, hogy "Jó reggelt", és ez nagyon megzavarta.
Átvette a testőröm szerepét. Minden kísérletet, hogy elmagyarázzam neki, hogy nem kell követnie engem, a pánik határát súroló hisztivel fogadott. Egyértelműen kényelmetlenül érezte magát a toronynyitás egész ügye miatt, de mivel én itt voltam, ezért ő is kitartott.
Visszanéztem a toronyra. Összesen háromszáznégy torony volt, és kétszáznyolcvanöt maradt hátra az összes felnyitásáig, tehát hosszú út állt előttünk. Az összesnél, amelyiken nem volt zsinór, ellenőriztük az élet jeleit, és miután ez megtörtént, úgy döntöttünk, hogy hetente hármat nyitunk ki. Minden egyes nyitáshoz egy védővarázslatra volt szükség, hogy ha valami kiszabadulna belőle, akkor azt megfékezzük, és Curran ragaszkodott hozzá, hogy legalább három ember fedezzen. Teljesen elkötelezte magát amellett, hogy a dolgok az ő elvei szerint menjenek, és rendszeresen felbukkant a semmiből, hogy megbizonyosodjon arról, hogy megfelelő kíséretem van a toronykalandjaimhoz.
Minden torony tartalmazott valami hasznosat. Sajnos nem mindig tudtuk kitalálni, hogy mi lehetett, vagy hogy hogyan használjuk. Ez nagyon frusztráló volt.
– Készen állunk? - kérdeztem.
Mindenki bólintott.
– Engedjétek ki a krákent! - kiáltotta Luther.
– Ez nem lehet kraken - mondta neki Isaac. - Itt nincs víz.
– Sosem lehet tudni - mondta Luther.
– Megölhetem, ha tényleg kraken? - kérdezte Andre.
Felsóhajtottam, és beléptem a védővarázslaton. Kifejlesztettem egy új varázslatot, amelyhez rúnák, vámpírvér és zafírok kombinációja kellett, amelyeket a Fakókirálynő kézműves raktárából szedtem össze. Viszonylag gyorsan fel lehetett állítani, és magas küszöbértékkel rendelkezett. Ha valaki hat hónappal ezelőtt azt mondja nekem, hogy öt szilva nagyságú, csiszolatlan zafírt fogok használni horgonypontként, az arcába röhögök.
Előhúztam Sarratot. A szemem sarkából láttam, hogy Narra aggódva néz. Narra nagyon sok mindentől aggódott. Úgy tűnt, ez az alapállapota. Azok után, amin keresztülment, nem hibáztathattam érte.
Átvágtam a zsineget. Mágikus szikrákat szórt, és hamuvá égett. A pecsét felszakadt. Félreálltam.
Andre besétált a félkörbe, és belerúgott a középponthoz közeli agyagtáblába. Repedés hasított végig az ajtó közepén. Újra belerúgott. Az agyaglap eltörött, nagy darabok záporoztak lefelé, és előbukkant egy nagy kétszárnyú ajtó, amely egyetlen félbevágott fadarabból készült.
– Hogyan lehet 15 ezer évig megőrizni a kezeletlen fát? - mormogta Luther vágyakozva.
Én felsóhajtottam. - Már megint itt tartunk Luther sirámainál.
– Bizonyára volt némi tárgyalási lehetőség vele. Talán...
– Emberáldozat.
– De...
– Emberáldozat.
Meglengette a kezét. - Rendben, rendben.
Isaac az ajtóra irányította a nyílpuskát.
Andre felkapta az ajtó bal felét, felemelte, és félretette. A zsanérok fejlettebbek voltak a Fakókirálynő technikájánál. Egyszerűen bedeszkázta a tornyokat fával.
A torony belseje koromsötét volt.
Andre beleszimatolt a levegőbe. - Furcsa bűz.
– Állat? - kérdezte Isaac.
– Nem. Valami más.
Luther felemelte a lámpásbotot. A negyedik torony és a benne lévő fekete csápok után egy nagyon hosszú faágra erősítettünk egy tündérlámpást, hogy azzal tudjunk felfedni minden nyilvánvaló veszélyt. Egyszerű volt, de hatékony.
Luther belendítette a lámpást az ajtónyílásba. Tíz másodperc.  Húsz.
– Valószínűleg jók vagyunk. - Tettem egy lépést előre.
– Én megyek előre. - Andre elém csúszott. - A Bestiák ura nagyon konkrét volt.
– Rendben.
Andre eltűnt az ajtóban.
Vicsorgás hasított a csendbe. Andre kirobbant a toronyból, egyetlen ugrással húsz lábat is megtéve, majd egy helyben ugrált, és végigsimított a kezével a fején és a testén.
Isaac felvonta a szemöldökét.
– Bogarak! - jelentette Andre. - Hatalmas bogarak.
Oké. Megpöccintettem Sarratot, és besétáltam a toronyba.
A tündérlámpás éppen elég fényt adott ahhoz, hogy kivehessem a torony hátsó részébe vezető egyenes folyosót. A folyosó két oldalán magas fenyőtörzsek nyúltak fel a padlóból, tökéletesen egyenesen, vízszintes ágaikat keresztezve, nagyjából öt lábnyi időközönként, mintha valaki túlméretezett szőlőtőkéket próbálna építeni. A törzsek között halvány, gömbölyded zsákok lógtak, egyenként grapefruit méretűek, pókhálóba burkolózva. Közeledésemre egy lény csúszott lefelé a bal oldali törzsön. Hosszabb volt, mint a karom, és tíz póklába volt. Egy tipikus pókkal ellentétben ennek a hátsó része százlábú-szerű volt, legalább egy tucat kitinszerű szegmenssel, amely egy hosszú, vékony, tüskével felfegyverzett ostoros farokban végződött.
Hátraléptem egy lépést.
A pók-százlábú felugrott, a hasát a mellkasa alá görbítette, és a farkát előrecsapta. Balra ugrottam. Elrepült mellettem, a védővarázslatban landolt, és felsikoltott, amikor Isaac villáma a földhöz szegezte.
– Zárd vissza!
Andre már a kezében tartotta az ajtót. Becsapta a helyére, és rám nézett.
A pók-százlábú abbahagyta a rángatózást.
Lutherre néztem. - Ötlet?
Elmélázott az óriási lényen. - Van egy kihalt pókfélékből álló nemzetség, amelynek hasonló farka van. Chimerarachne, azt hiszem. De azok csak pár centi hosszúak voltak.
 Néztük még egy kicsit a bogarat.
– Mire lehet jó ez a bogár? - tűnődtem.
Luther leguggolt a bogár mellé, megnyalta az ujjait, és megérintette a mellkasát. - Mágikusan inaktív.
– Fúj - mormogta Andre.
– Régebben rosszabb volt - mondtam neki. - Mielőtt az ereje megerősödött, nyalogatta a mágikus szörnyetegeket.
Luther kuncogott.
Leguggoltam a bogár mellé. A rovarok és pókok általában nem irritáltak, de a kettő kombinációjában volt valami különösen undorító.
– Mindennek, amit eddig találtunk, volt valami haszna - mondtam. - Valamiért biztosan szüksége volt ezekre.
– A farkának van egy tüskéje. Talán valamilyen méregért fejték őket - mondta Luther.
– Kellemetlennek tűnik.
– Élelem a jószágnak? - mondta Isaac.
– Vannak jobb lehetőségek is, több hússal. Ez itt úgy tűnik, többnyire kitinből és ízeltlábakból áll.
– Talán csak hátborzongatónak találta őket - mondta Andre.
– Nem, vette a fáradságot, hogy lepecsételje az ajtót. Biztosan nyomós oka volt rá. Ahogy mondtam, mindennek, amit tárolt, van valamilyen haszna.
A dolgok sokkal egyszerűbbek lettek volna, ha a Fakókirálynő vezetett volna angolul néhány főkönyvet. Vagy ha megkérdezhetnénk valakit, hogy mire valók azok az átkozott pók-százlábúak.
Sóhajtottam. – Hasznos, hasznos, hasznos...
– Hasznos? - ismételte Narra, tétovázó hangon.
Felnéztem rá. Na, ez aztán az ötlet. 
– Nem - mondta Luther. - Nem fog működni.
– Nem árthat megkérdezni.
Mindenki Narrára nézett. Ő hátrált egy lépést.
– Jó, ha van némi lelkesedés - mondta Luther.
Rá hunyorítottam.
– A gonosz szemed nem ijeszt meg, pogány.
Luther el volt ragadtatva a lehetőségtől, hogy őskori emberekkel kommunikálhat.  Ő ajánlotta Talius Burse-t is, akit a tündérkutatás "meghatározó szaktekintélyének" nevezett. Talius maga kétségtelenül tündér volt, hosszú végtagokkal, sovány testalkattal, hegyes fogakkal és fülekkel, indigókék hajjal, mindennel. Egy tapasztalt akadémikushoz illő tekintélyt sugárzó légkörrel érkezett Fortwoodba, és arról tájékoztatott, hogy 48 órán belül felveszi velem a kapcsolatot. Azt is elmondta, hogy emberként nem érthetem a tündék egyedi igényeit, és hogy át fogja vizsgálni a politikánkat és a gyakorlatunkat, és javaslatokat fog tenni. Elvárta, hogy "kövessük a példáját".
A szarvas alakváltók és a két vadász nem volt hajlandó beszélni vele. A gyerekek elfutottak előle, a felnőttek sziszegtek és kivicsorították a fogukat, a férfi vadász pedig, akit Orunnak hívtak, árnyékként leselkedett rá. Még Curran jelenléte sem változtatott semmin. Általában a szarvas alakváltók ellenkezés nélkül engedelmeskedtek neki. Amikor Curran megpróbálta megkönnyíteni a beszélgetést, Mura, az egyik szarvasgyerek elbújt mögé, Torlen, az idősebbik pedig teljes magasságba húzta magát, és vicsorogva nézett Taliusra. Itt-ott megtanultunk néhány szót, és egészen biztos voltam benne, hogy Orun azt mondta Taliusnak, hogy "ne legyen", ami valószínűleg a "menj és dögölj meg a pokolban" őskori megfelelője volt.
Talius egy kicsit alázatosabban távozott, mint ahogy érkezett. A következő tündér, akit Luther talált, sem járt jobban. A harmadik tündérnek a hónap végén kellett volna megérkeznie. Luther bejelentette, hogy nem tartja vissza addig a lélegzetét.
Ha rá tudnám venni Narrát, hogy azonosítsa a dolgokat a kedvünkért, minden sokkal könnyebb lenne.
– Őrizzétek az ajtót egy percig. - Felálltam. - Mindjárt jövök.
Intettem Narrának, hogy kövessen. A toronytól mélyebbre sétáltunk Fortwoodba. Ötven yarddal arrébb épp egy épület épült. Megálltam a munkapad mellett, és felvettem egy kalapácsot.
– Kalapács. - Megmutattam Narrának. Aztán fogtam egy szöget, és belevertem egy darab kidobott deszkába. - Hasznos.
Narra rám nézett.
Letettem a kalapácsot, és továbbmentem. Követett engem. Befordultam a sarkon, és a masztodon pajta felé vettem az irányt, már ha azt az óriási építményt pajtának lehetett nevezni. Előtte Owen egy nagy fémfésűvel fésülte Monát. Rájöttünk, hogy a masztodonok gyapjútermelő állatok, és a gyapjújuk nagyon jó minőségű volt.
Monára mutattam. - Mona.
A vödörnyi gyapjúra mutattam, amit Owen kifésült. - Hasznos.
Owen megállt, és furcsán nézett rám. Megragadtam a karjánál fogva, és rámutattam. - Owen.
– Mi folyik itt? - kérdezte tőlem.
– Majd később elmagyarázom. Owen!
Owen pásztorbotjára mutattam. Azt állította, hogy az segít neki pásztorkodni, de leginkább csak azt láttam, hogy úgy forgatja fegyverként, mint a kínai harci botot. - Hasznos!
Továbbléptem. Narra követett engem.
Egy sötét bozontos alak fordult be a sarkon, állkapcsában egy nagy csontot cipelve.
– Grendel!
A mutáns uszkár megdermedt.
– Grendel! – ismételtem meg, és rámutattam. - Grendel, mosolyogj ijesztően.
Csóválta a farkát.
– Jó fiú. Ijesztő mosoly. Mosolyogj, Grendel.
Grendel felemelkedett. Fekete ajkai ráncba szaladtak, és kimutatta a rémálomszerű agyarai erdejét, még mindig a csontot harapva. 
– Hasznos! Jó fiú, folytasd csak.
Lassú kört tettünk. A fűrész is hasznos volt. A kard is. A tisztító rongynak is megvolt a maga haszna. Ahogy a tollnak is.
Már vagy húsz perce csináltuk, és nem voltam biztos benne, hogy előrehaladtunk-e valamit.
Narra megállt. - Paul.
Paul fordult be a sarkon, egy köteg tervrajzot cipelve.
– Igen - erősítettem meg.
Narra intett az épülő épület felé. - Hasznos!
Megértette. - Igen. Paul épít dolgokat.
– Paul - hasznos. - bólintott Narra.
– Igen! - Fantasztikus. - Gyere velem!
Visszatértünk a torony védőkörébe. A három őröm unottnak tűnt. Luther egyértelműen számolgatott valamit a fejében, Isaac egy gonosznak tűnő késsel bökdöste a pók-százlábút, Andre pedig a toronynak támaszkodott.
A közeledésünkre életre keltek.
– Sikerült valamit kitalálni? - kérdezte Luther.
– Azt hiszem, igen.
Magamra mutattam. - Kate.
Narra mutattam. - Narra.
A halott bogárra mutattam, és vártam.
– Hrrrt.
Egy nehéz gördülő r-t hallatott.
Luther Narrára koncentrált.
– Hrrrt hasznos?
A lány pislogott.
– Hrrrt hasznos? - Ugyan már, Narra, mire való a bogár?
– Hrrrt - ismételte meg.
– Hasznos?
Semmi.
– Valószínűleg nem tudja - mondta Luther szelíden.
Megdörzsöltem az arcomat. Narra aggódó tekintete visszatért.
– Semmi baj - mondtam neki. Megértette ezt a mondatot. - Sokat kértem. Andre, nyisd ki újra. Nézzük meg azokat a tojásoszacskókat. Talán ott valami nyomra vezet bennünket.
Andre felemelte a bal oldali ajtót, félreállt vele, és egy kövér hrrrt repült ki, száguldott a levegőben, ostoros farka ütésre készen felemelkedett. Narra előrevetette magát. A lándzsája megpördült, és egyetlen pontos szúrással felnyársalta a bogarat.
A hrrrt felsikoltott.
Narra megforgatta a lándzsát, a földhöz csapta a hrrrt-t, egy éles rántással kiszabadította a lándzsát, és még háromszor beledöfte a rovarba. Az újra felsikoltott, és meghalt.
Hűha.
Narra kiegyenesedett, és lendületesen megpörgette a fegyverét.
– Narra - hasznos! - jelentette ki.
Andre apró, fuldokló hangot adott ki. Luther meggörnyedt, és úgy vihogott, mint egy bolond.
Isaac odalépett hozzám, óvatosan megveregette a vállamat, és ellépett.
Végighúztam a kezem az arcomon. Narra még mindig a kezében tartotta a lándzsáját.
– A leghasznosabb! - mondtam. - Biztonságban érzem magam.
Narra tett egy lépést előre, megveregette a vállamat, ahogy Isaac tette, és ragyogó mosollyal nézett rám.
Voltak még más tornyok és más hrrrt-ök is, de Narra első mosolyára mindig emlékezni fogok.